MOHAÇ ÖNCESİ MACAR DIŞ POLİTİKASINDA HABSBURG ORYANTASYONU

Habsburg diplomasisi, Macaristan tarihinde Worms’taki İmparatorluk Meclisi [Reichstag] (1521) ile Mohaç yenilgisi (1526) arasında önemli rol oynamıştır. Çasar I. Maximilian’ın mirası bölündükten ve evlilik sözleşmeleri ile Habsburg idaresi ve Macaristan arasında sıkı bağlar tesis edildikten sonra realpolitik adımlar atan Ferdinand, Macaristan üzerindeki etkisini arttırmıştır. Neticede Macarların Mohaç Muharebesi’ni kaybetmesiyle birlikte Ferdinand Macar Krallık Tahtı için harekete geçmiştir. Belirlenen çerçeve ile çalışmada, Osmanlı ilerlemesine karşı verilen mücadelelerde siyasî, iktisadî ve beşerî olarak Habsburg desteğine ihtiyaç duyan XVI. yüzyıl Macar idaresinin vaziyeti resmedilmeye çalışılmıştır. İlaveten Macar sarayının izlediği diplomatik yöntemlerin ve dış politikadaki destek arayışının gösterilmesi amaçlanmıştır. Bu kapsamda Mohaç Muharebesi arifesinde, Macar Kralı II. Lajos’un özellikle Habsburg siyasetindeki ülkesini temsil yeteneğine yoğunlaşılmıştır. Ayrıca Macar sarayının taleplerine, böylece Budinli elçilerin faaliyetlerine değinilirken, Habsburg idaresinin Macar Krallığı’na dair aldığı kararlar ile Lehistan ve Vatikan’ın mevcut husustaki beklentileri vurgulanmıştır. Nihayet Macar Krallığı’na yapılacak yardımın şekline, boyutuna ve Budin’in çıkarlarına nasıl hizmet ettiğine ışık tutulmuştur. Bu vasıtalarla Türk tehdidine karşı şahsî birlik [Personalunion] çatısı altındaki Jagiellon Devlet Konfederasyonu’na gösterilen ilgi tespit edilmeye çalışılmıştır.

Anahtar Kelimeler:

Osmanlı, Habsburg, Macar Krallığı, Mohaç, diplomasi, Ottoman, Kingdom of Hungary, Mohacs, diplomacy

HABSBURG ORIENTATION IN PRE-MOHACS HUNGARIAN FOREIGN POLICY

Habsburg diplomacy played an important role in Hungarian history between the Reichstag at Worms (1521) and the defeat of Mohacs (1526). After the inheritance of Emperor Maximilian I was divided and close ties were established between the Habsburg administration and Hungary by the marriage contracts Ferdinand, who took realpolitik steps, increased his influence on Hungary. As a result of the Hungarians losing the Battle of Mohacs, Ferdinand took action for the Hungarian Kingdom throne. In the study with the determined framework, the situation of the Hungarian administration, which needed Habsburg support politically, economically and humanly, in the struggles against the Ottoman progress in the 16th century was tried to be depicted. In addition, it is aimed to show the diplomatic methods followed by the Hungarian palace and its search for support in foreign policy. In this context, on the eve of the Battle of Mohacs, King Louis II of Hungary’s ability to represent his country, especially in Habsburg politics, was focused on. In addition, the demands of the Hungarian palace and the activities of the Buda ambassadors were mentioned. At the same time, the decisions taken by the Habsburg administration on the Kingdom of Hungary and the expectations of Poland and the Vatican on the current issue were emphasized. Finally, the shape and size of the aid to the Hungarian Kingdom and how it served the interests of Buda were shed light. Through these means, the interest shown in the Jagiellon State Confederation under the umbrella of personal unity [Personalunion] against the Turkish threat was tried to be determined.

Keywords:

Ottoman, Kingdom of Hungary, Mohacs, diplomacy,

PDF

___

KAYNAKLAR
1. Arşiv Kaynakları
British Library (BL.)
Cotton MS Galba B. VII, fol. 237.
Finanz- und Hofkammerarchiv des Österreichischen Staatsarchivs (FHKA.)
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 1. No: 152, 153.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 1. No: 246. 20 Nisan 1526.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 1. No: 311. 9 Mayıs 1526; No: 329. 12 Mayıs 1526.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 1. No: 348. 5 Mayıs 1526; No: 481. 16 Haziran 1526.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 1. No: 207. 7 Nisan 1526; No: 405. 28 Mayıs 1526.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 1. No: 413; No: 554. 6 Temmuz 1526.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 1. No: 513. 27 Haziran 1526.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 1. No: 628. 24 Temmuz 1526.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 1. No: 620. 22 Temmuz 1526; No: 621. 22 Temmuz 1526; No: 622. 22 Temmuz 1526.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 1. No: 651. 17 Temmuz 1526.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 2. No: 15. 6 Ağustos 1526.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 1. No: 461. 12 Haziran 1526. FHKA, Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 2. No: 42. 16 Ağustos 1526. FHKA, Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 2. No: 45. 16 Ağustos 1526.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 2. No: 77. 28 Ağustos 1526.
Hoffinanz und Niederösterreichische Kammer. Die altesten durch die Register nicht erfassten Akten des Bestandes Niederöst. Kammer. 1525-1531. Fasc. 2. No: 93. 4 Eylül 1526.
Haus-, Hof- und Staatsarchiv des Österreichischen Staatsarchivs (HHStA.)
Handschriftenabteilung: Ungarische Akten, Allgemeine Akten, Fasc. 1. (Konv. D.) fol. 12-13.
Handschriftenabteilung: Ungarische Akten, Allgemeine Akten, Fasc. 1. (Konv. D.) fol. 18.
Handschriftenabteilung: Ungarische Akten, Allgemeine Akten, Fasc. 1. (Konv. D.) fol. 18.
Handschriftenabteilung: Ungarische Akten, Allgemeine Akten, Fasc. 1. (Konv. D.) fol. 23.
Handschriftenabteilung: Ungarische Akten, Allgemeine Akten, Fasc. 1. (Konv. D.) fol. 24-26.
Ungarische Akten, 1/8 100/1321, fol. 61-62.
Magyar Országos Levéltár (MOL.)
Q szekció: Diplomatikai Levéltár (Mohács Előtti Gyűjtemény), A 25, DCLXXVIII, fol. 52.
Q szekció: Diplomatikai Levéltár (Mohács Előtti Gyűjtemény), Q 23, DCCLIX.
Q szekció: Diplomatikai Levéltár (Mohács Előtti Gyűjtemény), Q 38, DCCCLXXXVI.
Q szekció: Diplomatikai Levéltár (Mohács Előtti Gyűjtemény), Q 82, DCLXXVIII.
2. Basılmış Kaynaklar
1504-1566. Memoria Rerum. A Magyarországi Legutóbbi László Király Fiának Legutóbbi Lajos Királynak Születése Óta Esett Dolgok Emlékezete (Verancsics-évkönyv), Sajtó Alá Rend. Bessenyei József, Magyar Helikon, Budapest 1981.
BARTONIEK, Emma, Fejezetek A XVI-XVII. Századi Magyarországi Történetírás Történetéből, Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest 1975.
Codex Diplomaticus Partium Regno Hungariae Adnexarum (Comitatuum: Dubicza, Orbász Et Szana) / Magyarország Melléktartományainak Oklevéltára, Alsó-Szlavóniai Okmánytár (Dubicza, Orbász és Szana Vármegyék), 1244-1710, Szerk. Thallóczy Lajos-Horváth Sándor, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 1912.
Codex Diplomaticus Partium Regno Hungariae Adnexarum / Magyarország Melléktartományainak Oklevéltára, A Horvát Véghelyek Oklevéltára, 1490-1527, Szerk. Thallóczy Lajos-Hodinka Antal, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 1903.
FRAKNÓI, Vilmos, Magyarország A Mohácsi Vész Előtt A Pápai Követek Jelentései Alapján, Szent István Társulat, Budapest 1884.
GYÖNGYÖSSY, Márton, “Magyar Pénztörténet (1000-1526)”, Magyar Középkori Gazdaság és Pénztörténet. Jegyzet és Forrásgyűjtemény, Szerk. Ferenczi László, Laszlovszky József, Szabó Péter, Bölcsész Konzorcium HEFOP Iroda, Budapest 2006, ss. 227-286.
HÁZI, Jenő, Sopron Szabad Királyi Város Története. Oklevelek, Levelek és Iratok 1521-től 1531-ig, Székely és Társa Könyvnyomdája, Sopron 1929.
HORVÁTH, Mihály, “Magyar Regesták A Bécsi Cs. Levéltárból 1118-1605”, Magyar Történelmi Tár, K: IX, Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottmánya, Pest 1861, ss. 1- 96.
ISTVÁNFFY, Miklós, Istvánffy Miklós Magyarok Dolgairól Írt Históriája, Szerk. Kőszeghy Péter, Ford. Tállyai Pál, Balassi Kiadó, Budapest 2003.
Krzysztof Szydłowiecki Kancellár Naplója 1523-ból, Sajtó Alá Rend. Zombori István, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (Metem), Budapest 2004.
LAKATOS, Bálint, “Antonio de’ Conti Moszkvai Missziója és Az 1523. Évi Bécsújhelyi Királytalálkozó”, Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények, Szerk. Ujváry Gábor, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest 2018, ss. 9-76.
Monumenta Ecclesiastica Tempora Innovatae in Hungaria Religionis Illustrantia / Egyháztörténelmi Emlékek A Magyarországi Hitújítás Korából, Szerk. Bunyitay Vincze- Rapaics Raymund-Karácsonyi János, Szent István Társulat, Budapest 1909.
Monumenta Vaticana Historiam Regni Hungariae Illustrantia. Tomus Primus. Relationes Oratorum Pontificiorum, Franklin Társulat, Budapestini 1884.
Politikatörténeti Források Bátori István Első Helytartóságához (1522-1523), Közzétette: Norbert C. Tóth, Magyar Országos Levéltár Kiadványai, Budapest 2010.
Tomus Quartus Epistolarum. Legationum. Responsorum. Actionum et Rerum Gestarum; Serenissimi Principis Sigismundi Primi, Regis Polonie et Magni Ducis Lithuanie, Ed. Stanislaw Batys Gorski-Adam Tytus Działyński, A. Popliński, Poznań 1885.
3. Kitap ve Makaleler
ÁGOSTON, Gábor, “Ideológia, Propaganda és Politikai Pragmatizmus: A Habsburg-Oszmán Nagyhatalmi Vetélkedés és A Közép-Európai Konfrontáció”, Történelmi Szemle, K: XLV/I-II, Budapest 2003, ss. 1-24.
AULINGER, Rosemarie-MACHOCZEK-SCHWEINZER, Ursula-BURIAN, Silvia, “Ferdinand I. und die Reichstage unter Kaiser Karl V. (1521-1555)”, Kaiser Ferdinand I. Aspekte eines Herrscherlebens (Geschichte in der Epoche Karls V.), Hrsg. Martina Fuchs-Alfred Kohler, Aschendorff, Münster 2003, ss. 191-201.
BAJCSY-ZSILINSZKY, Endre, Mátyás Király, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest 1939.
BÁRÁNY, Attila, “A Horvát Végek és A Török Adriai Partraszállásának Kérdése (1480-1526)”, Elfeledett Háborúk Középkori Csaták és Várostromok (6-16. Század), Szerk. Pósán László-Veszprémy László, Zrínyi Kiadó, Budapest 2016, ss. 331-362.
BEDY, Vince, Győregyházmegye Múltjából. A Győri Székeskáptalan Története, Győregyházmegyei Alap Nyomdája, Győr 1938.
BOGDÁN, István, Magyarországi Űr-, Térfogat-, Sülyés Darabmértékek 1874-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest 1991.
BÓNIS, György, A Jogtudó Értelmiség A Mohács Előtti Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest 1969.
BÓNIS, György, Hűbériség és Rendiség A Középkori Magyar Jogban, Osiris Könyvkiadó, Budapest 2003.
C. TÓTH, Norbert, “A Magyar Királyság 1522. Évi Költségvetése”, Pénz, Posztó, Piac. Gazdaságtörténeti Tanulmányok A Magyar Középkorról, Szerk. Weisz Boglárka, Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, Budapest 2016, ss. 83-148.
E. KOVÁCS, Péter, “A Császárválasztás és Magyarország”, Unger Mátyás Emlékkönyv. Emlékkönyv Unger Mátyás Negyedszázados Egyetemi Történésztanári Működése Emlékére és Születésének Hetvenedik Évfordulója Alkalmából, Szerk. E. Kovács Péter-Kalmár János-V. Molnár László, Magyar Tudományos Akadémia, Történettudományi Intézete, Heves Megyei Levéltár, Budapest-Eger 1991, ss. 61-72.
E. KOVÁCS, Péter, “Ferdinánd Főherceg és Magyarország (1521-1526)”, Történelmi Szemle, K: XLV/I-II, Budapest 2003, ss. 25-44.
E. KOVÁCS, Péter, “Magyarország és Nápoly Politikai Kapcsolatai A Mátyás-korban”, Tanulmányok Szakály Ferenc Emlékére, Szerk. Fodor Pál-Pálffy Géza-Tóth István György, Magyar Tudományos Akadémia, Támogatott Kutatócsoportok Irodája, Gazdaság- és Táradalomtörténeti Kutatócsoportja, Budapest 2002, ss. 229-248.
E. KOVÁCS, Péter, Matthias Corvinus, Officina Nova, Budapest 1990.
FÓGEL, József, II. Lajos Udvartartása, 1516-1526, Hornyánszky Viktor Császári és Királyi Udvari Könyvnyomdája, Budapest 1917.
FRAKNÓI, Vilmos, II. Lajos és Udvara, Franklin Társulat, Budapest 1878.
HERCZEGH, Géza, Európa Közepén és Európa Peremén Magyarország Nemzetközi Kapcsolatainak Története, 896-1945, Mikes International, Hága 2003.
HERMANN, Zsuzsanna, “Államháztartás és A Pénz Értéke A Mohács Előtti Magyarországon: Megjegyzések Thurzó Elek Költségvetési Előirányzatához”, Századok, K: CIX/II, Budapest 1975, ss. 301-336.
HILGER, Wolfgang, “Die Bildnisse Ferdinands I”, Kaiser Ferdinand I. Aspekte eines Herrscherlebens (Geschichte in der Epoche Karls V.), Hrsg. Martina Fuchs-Alfred Kohler, Aschendorff, Münster 2003, ss. 7-34.
HÓMAN, Bálint-SZEKFŰ, Gyula, Magyar Történet, K: IV, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest 1935.
KALOUS, Antonín, Late Medieval Papal Legation. Between the Councils and the Reformation, Viella, Roma 2017.
KARDOS, Tibor, “Mátyás Király és A Humanizmus”, Mátyás Király, Emlékkönyv Születésének Ötszázéves Fordulójára, Szerk. Lukinich Imre, K: II, Franklin-Tarsulat, Budapest 1940, ss. 9-105.
KOHLER, Alfred, Ferdinand I. 1503-1564. Fürst, König und Kaiser, C. H. Beck, München 2003.
KORPÁS, Zoltán, V. Károly és Magyarország, Századvég Kiadó, Budapest 2008.
KOSÁRY, Domokos, Magyar Külpolitika Mohács Előtt, Magvető Könyvkiadó, Budapest 1978.
KUBINYI, András, “A Jagelló-kori Magyarország Történetének Vázlata”, Századok, K: CXXVIII/II, Budapest 1994, ss. 288-319.
KUBINYI, András, “A Magyar Állam Belpolitikai Helyzete Mohács Előtt”, Mohács. Tanulmányok A Mohácsi Csata 450. Évfordulója Alkalmából, Szerk. Rúzsás Lajos-Szakály Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest 1986, ss. 59-99.
KUBINYI, András, “Budapest Története A Későbbi Középkorban Buda Elestéig (1541-ig)”, Budapest Története A Későbbi Középkorban és A Török Hódoltság Idején, Szerk. Gerevich László-Kosáry Domokos, Akadémiai Kiadó, Budapest 1973, ss. 7-240.
KUBINYI, András, “Diplomáciai Érintkezések A Jagelló-kori Magyar Állam és A Pápaság Között (1490-1526)”, Főpapok, Egyházi Intézmények és Vallásosság A Középkori Magyarországon, Szerk. Várszegi Asztrik-Zombori István, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest 1999, ss. 109-120.
KUBINYI, András, “Országgyülési Küzdelmek Magyarországon 1523-1525-ben”, Honoris Causa. Tanulmányok Engel Pál Tiszteletére, Szerk. Neumann Tibor-Rácz György, Magyar Tudományos Akadémia Történettudomány Intézete, Budapest 2009, ss. 125-148.
KULCSÁR, Péter, A Jagelló-kor, Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1981.
LAKATOS, Bálint, “A Király Diplomatái. Követek és Követségek A Jagelló-korban (1490-1526). II. Rész”, Történelmi Szemle, K: LXII/II, Budapest 2020, ss. 281-362.
NEMES, Gábor, “Pápai Követek A Mohács Előtti Magyarországon”, Századok, K: CL/II, Budapest 2016, ss. 301-336.
NEWALD, Johann, Niklas Graf zu Salm. Eine Historische Studie, Buchhandlung Carl Gerold’s Sohn, Wien 1879.
OBORNI, Teréz, “Die Herrschaft Ferdinands I. in Ungarn”, Kaiser Ferdinand I. Aspekte eines Herrscherlebens (Geschichte in der Epoche Karls V.), Hrsg. Martina Fuchs-Alfred Kohler, Aschendorff, Münster 2003, ss. 147-165.
ORTVAY, Tivadar, Pozsony Város Története. Mellékletek Pozsony 1300-1526. Évi Történetéhez, Stampfel Karoly Császári és Királyi Udvari Könyvkereskedő, Pozsony 1894.
PÁLFFY, Géza, “A Török Elleni Védelmi Rendszer Szervezetének Története A Kezdetektől A 18. Század Elejéig (Vázlat Egy Készülő Nagyobb Összefoglaláshoz)”, Történelmi Szemle, K: XXXVIII/II-III, Budapest 1996, ss. 163-217.
PÁLOSFALVI, Tamás, Nikápolytól Mohácsig 1396-1526, Zrínyi Kiadó, Budapest 2005.
Paula Sutter Fichtner, Ferdinand I. Wider Türken und Glaubensspaltung, Styria, Graz-Köln-Wien 1986.
RILL, Gerhard, Fürst und Hof in Österreich in Österreich. Von den habsburgischen Teilungsverträgen bis zur Schlacht von Mohács (1521/22 bis 1526). Außenpolitik und Diplomatie, Böhlau, Wien-Köln-Weimar 1993.
SCHWOB, Ute Monika, “Der Ofener Humanistenkreis der Königin Maria von Ungarn”, Südostdeutsches Archiv, B: LXXV/XVII-XVII, Tübingen 1974, ss. 50-73.
SUTTER FICHTNER, Paula, Ferdinand of Austria. The Politics of Dynasticism in the Age of the Reformation, Boulder Colo.: East European Monographs Distributed by Columbia University Press, New York 1982.
SZAKÁLY, Ferenc, “A Török-Magyar Küzdelem Szakaszai A Mohácsi Csata Előtt (1365-1526)”, Mohács. Tanulmányok A Mohácsi Csata 450. Évfordulója Alkalmából, Szerk. Rúzsás Lajos-Szakály Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest 1986, ss. 11-57.
SZÁNTÓ, Imre, A Végvári Rendszer Kiépítése és Fénykora Magyarországon, 1541-1593, Akadémiai Kiadó, Budapest 1980.
THALLÓCZY, Lajos, Jajcza (Bánság, Vár és Város) Története 1450-1527, Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága, Budapest 1915.
TÖRÖK, Pál, “A Mohácsi Vész Diplomáciai Előzményei”, Mohácsi Emlékkönyv 1526, Szerk. Lukinich Imre, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest 1926, ss. 141-192.
ÚJVÁRY, Zsuzsanna, Nagy Két Császár Birodalmi Között, Szerk. Heckenast Gusztáv, Lek. Péter Katalin, Gondolat Könyvkiadó Budapest 1984.
VÁRKONYI, Tibor, Négy Király, Egy Szultán, Tarsoly Kiadó, Budapest 2014.
WAKOUNIG, Maria, “Ferdinand I. und die Uskoken”, Kaiser Ferdinand I. Aspekte eines Herrscherlebens (Geschichte in der Epoche Karls V.), Hrsg. Martina Fuchs-Alfred Kohler, Aschendorff, Münster 2003, ss. 191-201.
WOLFRAM, Herwig-THOMAS, Christiane, Die Korrespondenz Ferdinands I., B: III, Adolf Holzhausens Nachfolger, Wien 1973.
WREDE, Adolf, Deutsche Reichstagsakten unter Kaiser Karl V. / (Deutsche Reichstagsakten. Jüngere Reihe III.), Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 1963.
ZOMBORI, István, “Hatalom és Családi Viszály: V. Károly és I. Ferdinánd Kapcsolata”, Világtörténet, K: XV/II, Budapest 1993, ss. 3-14.
ZOMBORI, István, “II. Lajos Udvara-Szydłowiecki Kancellár Naplója Alapján”, Magyar Reneszánsz Udvari Kultúra, Szerk. R. Várkonyi Ágnes-Székely Júlia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1987, ss. 107-117.