Krallık Macaristanı’nda Bir Ceza Davasının İncelemesi: Eğri’den Gelen Türk’ün Cinayeti [1687]

Bu çalışma, XVII. yüzyılın son çeyreğinde Krallık Macaristanı’nda görülen bir ceza davası üzerinden Macaristan nahiye idaresinde mahkeme sürecini ele almayı amaçlamaktadır. Maktul, 1686 yılının Noel kutlamaları sırasında, Eğri Kalesi’nden yola çıkıp Ónod Kalesi’ne varmak isteyen bir Türk’tür. Mahkeme kaydında ismine, yaşına ve mesleğine dair hiçbir bilgiye rastlanmamaktadır. Yola çıkış amacı Hıristiyanlık inancına geçmek olan maktul, Miskolc kasabasında konakladığı zaman bir grup Macar tarafından kendisinin altın işlemeli kılıcını ele geçirmek gayesiyle öldürülmüştür. Öldürme planını tasarlayan Száraz János, nahiye şûrası tarafından infaz edilirken suç ortağı Borbély György isimli asilzadeye karşı 1687 yılında dava açılmıştır. Mahkeme kaydını önemli kılan hadise, bahsi geçen asilzadenin ihanet suçuyla yargılanmasıdır. Zira isnat edilen bu suç sebebiyle sanık tüm servetini ve hatta canını kaybetme tehlikesiyle karşı karşıyadır.

Anahtar Kelimeler:

Macaristan Krallığı, Osmanlı Devleti, Eğri, Ceza hukuku

An Examination of Criminal Trial in The Kingdom of Hungary: The Murder of a Turkish Man from Agria [1687]

This research aims to examine the judicial process of the comitatus administrative unit by analyzing a criminal trial that occurred in the Kingdom of Hungary during the last quarter of the 17th century. The victim was a Turk who departed from Castle of Agria during the Christmas celebrations in 1686 en route to Castle of Ónod. The judical record does not provide any information regarding the victim’s name, age or occupation. The reason for the victim’s departure was to convert to Christianity. While stopping over in the Miskolc oppidum, he was killed by a group of Hungarians who wanted to steal his gold-embellished sword. Although the planner of the murder, Száraz János, was executed by the sedes judiciaria, his accomplice, a nobleman named Borbély György was prosecuted in 1687. The importance of the court record arises from the fact that aforementioned nobleman, Borbély György, was accused of the crime of treason, which, if convicted, could have resulted in the loss of his wealth and even his life.

Keywords:

Kingdom of Hungary, Ottoman Empire, Agria, Criminal law,

PDF

___

1. Arşiv Kaynakları: HU-MNL-BAZVL
——— IV. 501/a. Borsod vármegye levéltára, Közgyűlési jegyzőkönyvek, 10. kötet, 816–821.
——— IV.1501.m. Miskolc város tanácsának iratai. Miskolc város török levelei.
——— IV.1501/f 1-5. füzet. Miskolc számadáskönyvei 1678-1687.
2. Araştırma ve İncelem Eserler
Akın, Burak. “Az Ahdnáme Alkalmazása Egy Bírósági ügy Példáján: Erzsike és Esztike Pere (1664)”. Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára-Levéltári Évkönyv. Új folyam., IV (2022): 126-135.
Bán, Péter, ed. Magyar Történelmi Fogalomtár. C. 1-2. Budapest: Gondolat, 1989.
Blaskovics, József. “Az „orta Madzsar” (Orta Macar) és Erdély Történetére Vonatkozó Török Okiratok I. Rákóczi György Fejedelem Korából”. Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve, VI (1990): 259-301.
Bodnár, Tamás ve Tóth Péter. Borsod Vármegye Adózása a Török Korban. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltári Füzetek 44, 2005.
Borovszky, Samu. Borsod Vármegye Története: A Legrégibb Időktől a Jelenkorig. Budapest: MTA, 1909.
Buket Kalaycı, “Nicoló Algarotti: İhtida Sınırında Şekillenen Bir Yaşam”, İmparatorluğun Öteki Yüzleri Toplumsal Hiyerarşi ve Düzen Karşısında Sıradan Hayatlar. Ed. Fırat Yaşa, (Koç Üniversitesi Yayınları, 2020): 291-304.
Eckhart, Ferenc. Magyar Alkotmány- és Jogtörténet. Budapest: Politzer, 1946.
Fekete, Ludwig. Türkische Schriften aus dem Archive des Palatins Nikolaus Esterházy 1606-1645, (Schriften des Palatins Nikolaus Esterházy). Budapest, 1932.
Fodor, Pál. “The View of the Turk in Hungary: The Apocalyptic Tradition and the Legend of the Red Apple in Ottoman-Hungarian Context”. Les traditions apocalyptiques au tournant de la chute de Constantinople. Ed. B. Lellouch ve Stephane Yerasimos, (L’Harmattan, 1999): 99-131.
Gyulai, Éva. “Egy Borsodi Nemes Rákóczi Oldalán – Aszalay Ferenc (1674–1729) Udvari Szekretárius Életútja”. A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa: Tanulmányok a Rákóczi-Szabadságharc Kezdetének 300, Évfordulójára, Sárospatak, 2003.
———. “Miskolc Topográfiája a XVI–XVII. Században”. Miskolc Története : 1526-tól 1702-ig, Miskolc, 1998. Haldun Eroğlu, “Klasik Dönemde Osmanlı Devletinin İstihbarat Stratejileri” Tarih Araştırmaları Dergisi, C. 22 S. 34 (2003): 11-33.
Holub, József. Néhány Kérdés a Leánynegyed Köréből. C. 4. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1936. “II. Ulászló Harmadik Decretuma”. Corpus Juris Hungarici Magyar Törvénytár (1000-1526). Erişim 8 Nisan 2023. https://mek.oszk.hu/01300/01396/html/02.htm#28
Kamody Miklós: “Hírközlés, Levelezés a Török Hódoltság Idején” Studia Agriensia 20, (1999): 65-79.
Koncz Ibolya, Katalin. “A Jegyajándék és a Hitbér Jogtörténeti Gyökerei”. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, 1/XXX (2012): 67-73.
Marjanucz, László. “A Járás a Magyar Történelemben”. Acta Universitatis Szegediensis: Acta juridica et Politica-Ünnepi Kötet : Dr. Blazovich László Egyetemi Tanár 70, Születésnapjára, LXXV (2013): 441-454.
Mezey, Barna, ed. Magyar Alkotmánytörténet. Osiris Tankönyvek. Budapest: Osiris, 2003.
Meznerics, Iván. A Megyei Büntető Igazságszolgáltatás a 16-19, Században. Budapest: Sárkány Nyomda, 1933.
Nyíri, Dániel. “Miskolc Régi Számadáskönyvei”. Történelmi és Régeszeti Közlemények Miskolc Város és Borsodvármegye Multjából, II (1926): 17-26.
Seresné Szegőfi, Anna. Zemplén Vármegyei Esküszövegek. Borsod-Abauj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek, 19. Miskolc, 1983.
Szendrei, János. Miskolcz Város Története és Egyetemes Helyiratai Oklevéltár Miskolcz Város Történetéhez 1225-1848. C. 3. Miskolc, 1890.
Takáts, Sándor. Macaristan Türk Aleminden Çizgiler. Çev., Sadrettin Karatay. Tarih Dizisi. İstanbul: Milli Eğitim Basımevi, 1922.
Timon, Ákos. Magyar Alkotmány- és Jogtörténet: Különös Tekintettel a Nyugati Államok Jogfejlődésére. 6. kiad. Budapest: Grill, 1919.
Werbőczy, István. Tripartitum. A Dicsőséges Magyar Királyság Szokásjogának Hármaskönyve. Budapest, 1990.