___

• Barna G. (1979): Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Bp.
• Bartha E. (1998): Néphit, népi vallásosság. in: Voigt V. (ed.): A magyar folklór. (Osiris tankönyvek) Bp. pp. 470-504.
• Benedek E. (1982): A kék liliom és más mesék. Bp.
• Benkő L. (ed.) (1967): A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. I. kötet A-Gy. Budapest. pp. 351-352.
• Bereczki G. (2002): A cseremisz nyelv történeti alaktana. (Studies in Linguistics of the Volga-Region. Suppl. I.) Debrecen.
• Bereczki G. (2004): A magyar nyelv és a Volga-vidék. In: Andrásfalvy B. – Domokos M. – Nagy I. (eds): Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos kilencvenedik születésnapjára. I-III. Bp. pp. 227-233.
• Berta, Á. (2001): Álmos and táltos. Shaman 9:3. Pp. 99-117.
• Birtalan Á. (1996c): Sámánok révülési eszköze, az ongon. In: Birtalan [ed.] (1996): pp. 28-46.
• Clauson, G. (1972): An Etymological Dictionary of Pre-Thirteenth-Century Turkish. Oxford.
• Dömötör T. (1998): Monda. In: Voigt V. (ed.): A magyar folklór. (Osiris tankönyvek) Budapest. pp. 281-302.
• Fodor I. (2006): Az ősmagyarság etnikai tudata és a Csodaszarvas–monda. In: Molnár Á. (ed.): Csodaszarvas. Őstörténet, vallás és néphagyomány. II. kötet. pp. 9-37.
• Kiss L. (1999): Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. (A PPKE Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai I.) Piliscsaba.
• Kósa L. – Szemerkényi Á. (1973): Apáról fiúra. Budapest.
• Kósa L. (szerk.) (1979): Rozmaringkoszorú. Szlovákiai magyar tájak népköltészete. Bratislava.
• Kovács Á. (ed.)(1988): Magyar mesekatalógus 2. Tündérmesék. Bp.
• Kovács E. (2003): Népköltészet, jelző és asszociáció. 1. Budapest – Debrecen.
• Kovács E. (2005): Török népdalok Európától Szibériáig. A magyar népköltészet török kapcsolatairól. Debrecen.
• Ligeti L. (1986): A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád -korban.Budapest.
• Nagy O. – Vöő G. (2002): Havasok mesemondója Jakab István meséi. Gyűjtötte és közzéteszi~, ~. (Új magyar népköltési gyűjtemény XXVI) Bp.
• Pais D. (1975): A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Bp.
• Pócs É. (1985): Magyar ráolvasások I-II. Bp.
• Pócs É. (1990): Néphit. In: Dömötör T. (szerk): Magyar Néprajz VII:3. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Bp. pp. 257-692.
• Pócs É. (2001): Átok, rontás, divináció: boszorkányság a vallás és mágia határán. in: Pócs É. (ed.): Két csíki falu néphite a századvégen. (Örökség II.) Budapest. pp. 419-459.
• Radloff, V.V. (1866): Proben der Volksliteratur der türkischen Stämme Süd Sibiriens. I. Theil: Die Dialecte des eigentlichen Altai: der Altaier, Teleuten, Lebed-Tataren, Schoren und Sojonen. Sanktpeterburg.
• Róheim G. (1984): Mágia és lopás az európai folklórban. In: Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata. Tanulmányok. (Társadalomtudományi Könyvtár) Bp. pp. 229-277.
• Róna-Tas, A. – Berta, Á. (2011): West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian I-II. (Turcologica 84) Wiesbaden. [WOT]
• Sipos J. (2004): Néhány megjegyzés a magyar népzene török-mongol kapcsolataihoz. In: Andrásfalvy B. – Domokos M. – Nagy I. (eds): Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. I-III. Bp. pp. 235-267.
• Solymossy S. (1927): A „vasorrú bába” és mítikus rokonai. Ethnographia. pp. 217-235.
• Solymossy S. (1929): Magyar ősvallási elemek népmeséinkben. Ethnographia. pp. 133-152.
• Tavkul, U. (1993): Kafkasya Dağlılarında Hayat ve Kültür. Karaçay-Malkar Türklerinde Sosyo- Ekonomik Yapı ve Değişme Üzerine Bir İnceleme. İstanbul.
• Tavkul, U. (2000): Karaçay-Malkar Türkçesi Sözlüğü. (TDK Yayınları 770). Ankara.
• Tavkul, U. (2004): Karaçay-Malkar Destanları. Ankara.
• Tietze, A. (2002): Tarihi ve Etimolojik Türkiye Türkçesi Lugatı. Sprachgeschichtliches und Etymologisches Wörterbuch des Türkei-Türkischen. Cilt 1 A-E. Istanbul- Wien.
• Zsilák M. (2002): Betegségek okozói: Mítikus lények, betegség démonok. Adatok a magyarországi szlovákok hiedelmeihez és népi orvoslásához. in: Barna G. – Kótyuk E. (eds): Test, lélek, természet. Tanulmányok a népi orvoslás emlékeiből. Köszöntő kötet Grynaeus Tamás 70. születésnapjára. (Szegedi vallási néprajzi könyvtár 9.) Bp.– Szeged. pp. 127-132.