Macarlar'ın Türkler'den öğrendiği Boszorkány cadı gelenekleri hakkında

Türk ve Macar halklarının göç döneminde oluşturdukları ortak kültürünü geleneksel dini inançları, büyücüler ve periler bakımından özellikle eski halk edebiyatında araştırmalıyız. Bugüne dek bu tür sözlü tarih birçok sebepten dolayı pek az araştırılmıştır. Makalenin yazarı ise tam da folklorun araştırmasını vurgulamaktadır, çünkü kendisine göre bugüne karanlıkta kalmış eski ilişkilerimizden birçok detay bu sahadan beklenebilir.

About the Boszorkany-witch traditions which the Hungarians learned from Turks

The traditional TurkicHungarian culture that was created in the period of the migration has to be researched also from the point of view of traditional beliefs, magicians, witches and fairies, sorceress, etc. present in folk literature mainly in tales. This kind of oral history is not very much researched due to many reasons. The writer of this article wants to underline the necessity of the research of folk lore in general, because it can also serve as a source of early connections hidden so far.

___

  • Barna G. (1979): Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Bp.
  • Bartha E. (1998): Néphit, népi vallásosság. in: Voigt V. (ed.): A magyar folklór. (Osiris tankönyvek) Bp. pp. 470-504.
  • Benedek E. (1982): A kék liliom és más mesék. Bp.
  • Benkő L. (ed.) (1967): A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. I. kötet A-Gy. Budapest. pp. 351-352.
  • Bereczki G. (2002): A cseremisz nyelv történeti alaktana. (Studies in Linguistics of the Volga-Region. Suppl. I.) Debrecen.
  • Bereczki G. (2004): A magyar nyelv és a Volga-vidék. In: Andrásfalvy B. – Domokos M. – Nagy I. (eds): Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos kilencvenedik születésnapjára. I-III. Bp. pp. 227-233.
  • Berta, Á. (2001): Álmos and táltos. Shaman 9:3. Pp. 99-117.
  • Birtalan Á. (1996c): Sámánok révülési eszköze, az ongon. In: Birtalan [ed.] (1996): pp. 28-46.
  • Clauson, G. (1972): An Etymological Dictionary of Pre-Thirteenth-Century Turkish. Oxford.
  • Dömötör T. (1998): Monda. In: Voigt V. (ed.): A magyar folklór. (Osiris tankönyvek) Budapest. pp. 281-302.
  • Fodor I. (2006): Az ősmagyarság etnikai tudata és a Csodaszarvas–monda. In: Molnár Á. (ed.): Csodaszarvas. Őstörténet, vallás és néphagyomány. II. kötet. pp. 9-37.
  • Kiss L. (1999): Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. (A PPKE Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai I.) Piliscsaba.
  • Kósa L. – Szemerkényi Á. (1973): Apáról fiúra. Budapest.
  • Kósa L. (szerk.) (1979): Rozmaringkoszorú. Szlovákiai magyar tájak népköltészete. Bratislava.
  • Kovács Á. (ed.)(1988): Magyar mesekatalógus 2. Tündérmesék. Bp.
  • Kovács E. (2003): Népköltészet, jelző és asszociáció. 1. Budapest – Debrecen.
  • Kovács E. (2005): Török népdalok Európától Szibériáig. A magyar népköltészet török kapcsolatairól. Debrecen.
  • Ligeti L. (1986): A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád -korban.Budapest.
  • Nagy O. – Vöő G. (2002): Havasok mesemondója Jakab István meséi. Gyűjtötte és közzéteszi~, ~. (Új magyar népköltési gyűjtemény XXVI) Bp.
  • Pais D. (1975): A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Bp.
  • Pócs É. (1985): Magyar ráolvasások I-II. Bp.
  • Pócs É. (1990): Néphit. In: Dömötör T. (szerk): Magyar Néprajz VII:3. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Bp. pp. 257-692.
  • Pócs É. (2001): Átok, rontás, divináció: boszorkányság a vallás és mágia határán. in: Pócs É. (ed.): Két csíki falu néphite a századvégen. (Örökség II.) Budapest. pp. 419-459.
  • Radloff, V.V. (1866): Proben der Volksliteratur der türkischen Stämme Süd Sibiriens. I. Theil: Die Dialecte des eigentlichen Altai: der Altaier, Teleuten, Lebed-Tataren, Schoren und Sojonen. Sanktpeterburg.
  • Róheim G. (1984): Mágia és lopás az európai folklórban. In: Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata. Tanulmányok. (Társadalomtudományi Könyvtár) Bp. pp. 229-277.
  • Róna-Tas, A. – Berta, Á. (2011): West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian I-II. (Turcologica 84) Wiesbaden. [WOT]
  • Sipos J. (2004): Néhány megjegyzés a magyar népzene török-mongol kapcsolataihoz. In: Andrásfalvy B. – Domokos M. – Nagy I. (eds): Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. I-III. Bp. pp. 235-267.
  • Solymossy S. (1927): A „vasorrú bába” és mítikus rokonai. Ethnographia. pp. 217-235.
  • Solymossy S. (1929): Magyar ősvallási elemek népmeséinkben. Ethnographia. pp. 133-152.
  • Tavkul, U. (1993): Kafkasya Dağlılarında Hayat ve Kültür. Karaçay-Malkar Türklerinde Sosyo- Ekonomik Yapı ve Değişme Üzerine Bir İnceleme. İstanbul.
  • Tavkul, U. (2000): Karaçay-Malkar Türkçesi Sözlüğü. (TDK Yayınları 770). Ankara.
  • Tavkul, U. (2004): Karaçay-Malkar Destanları. Ankara.
  • Tietze, A. (2002): Tarihi ve Etimolojik Türkiye Türkçesi Lugatı. Sprachgeschichtliches und Etymologisches Wörterbuch des Türkei-Türkischen. Cilt 1 A-E. Istanbul- Wien.
  • Zsilák M. (2002): Betegségek okozói: Mítikus lények, betegség démonok. Adatok a magyarországi szlovákok hiedelmeihez és népi orvoslásához. in: Barna G. – Kótyuk E. (eds): Test, lélek, természet. Tanulmányok a népi orvoslás emlékeiből. Köszöntő kötet Grynaeus Tamás 70. születésnapjára. (Szegedi vallási néprajzi könyvtár 9.) Bp.– Szeged. pp. 127-132.