Pınar TÜRKER YİĞİT

Milli Destanlara Göre Sekellerin Menşei

Bu çalışma Sekellerin etnik kökenine dair çalışmaları ve Sekel milli destanlarında geçen menşe hikâyelerini inceleyerek, Sekellerin menşeine dair tartışmalara ışık tutmayı amaçlamaktadır. Sekellerin kimliğine dair tartışmalar onların Türkî unsurların doğubatı yönünde Avrupa içlerine kadar yürütmüş oldukları göç serüveninin bir öğesi oldukları konusunda sağlam bulgulara dikkat çekmekte, aradan geçen uzun asırlar ve Hıristiyanlığın etkisine rağmen Sekel kültürünün kendine has özelliklerinin muhafaza edildiği sonucunu ortaya koymaktadır.

Genesis of Szekelys According to National Legends

This study anayzes the works on the genesis of Szekelys and examines Szekely legends to trace their orgins. Previous works and Szekely legends indicate that Szekelys are related to Turkic elements, who migrated to Europe and embraced Christianity but preserved their customs and traditions.

PDF

___

Anonymus, Gesta Hungarorum, Fordította: Pais Dezso, Magyar Helikon 1977.
BALÁZS János, Levédia, Nyék... és a Székelyek Eredete, Magyar Deákság, Anyanyelvünk és az Európai Nyelvi Modell, Budapest 1980.
BÁLİNT Hóman, A Székelyek Eredete, A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 17, Budapest.1921.
_________,"Szekelyliler", Çev. Hamit Z. Koşay, Belleten, C. V, S. 20, TTK Basımevi, Ankara 1941, s. 591-606.
BENKO Loránd,"Nyelvész Szemmel a Székelyekrol", Beszélgetés Benko Loránd Akadémikussal, Új Tükör, C. 7, Szeged 1980.
BENKO József, Transsilvania Specialis Erdély Földje és Népe, C. I., Fordította: Szabó György, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest-Koloszvar 1999.
BONFİNİ Antonio, A Magyar Történelem Tizedei, Fordította: Péter Kulcsár, Balassi Kiadó, Budapest 1995.
BOROVSZKY Samu, "Hun-Magyar Rokonságról", Ethnographia, 1894.
DOĞAN İsmail, Atilla'nın Torunları Sekeller, Yeni Avrasya Yayınları, Ankara 2004.
ECKHART F., Macaristan Tarihi, Çev. İbrahim Kafesoğlu, TTK Basımevi, Ankara 2010.
ERDÉLYİ László, A Székelyek Eredete, Szent Bonaventura Könyvnyomda, Kolozsvár 1918.
GÖMEÇ Saadettin, "Türk Tarihinde Sek El-Çik-Çigil Meselesi", Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi Türkoloji Dergisi, C. 18, S. 2 (2011), s. 49-60.
GYÖRFFY György, A Székelyek Eredete és Településük Története, in Erdély és népei, szerk. Mályusz Elemér, Budapest 1941.
GYULA Sebestyén, A Magyar Honfoglalas Mondai, Budapest 1904.
JÁNOS Arany, Összes Költeményeı, C. I-II, Szepirodalmi Könvykiadao, Budapest 1978.
Képes Krónika, Fordította: Geréb László, Magyar Hírlap és Maecenas Kıadó, Budapest 1993.
KARÁCSONYİ János, A Székelyek Eredete És Erdélybe Való Települése, Budapest 1905.
___________, A Székelyek Osei és a Székely Magyarok, Cluj-Kolozsvár 1924.
KÉZAI Simon, Magyar Krónıkája, Szerkeszti: Radó Antal, Budapest 1901.
KORDÉ Zoltán, Székelykérdés Története, Székelyudvarhely 1991.
KRİSTÓ Gyula, Levedi Törzsszövetségétol Szent István Államáig, Budapest 1980.
LAJOS S. Kardoss, A Szekely Nemzet Tortenete es Alkotmanya, Budapest 1927.
Moğolların Gizli Tarihi, Çev. Ahmet Temir, TTK Basımevi, Ankara 2010.
LÁSZLÓ Gyula, Árpád Népe, Monográfia, Magyar Helikon, Budapest 1988.
MÁLYUSZ Elemér, A Székelység Eredetérol, Emlékkönyv Melich János Hetvenedik Születésnapjára, Budapest 1942.
MESTERHÁZY Károly, Nemzetségi Szervezet és az Osztályviszonyok Kialakulása a Honfoglaló Magyarságnál,Budapest 1980.
MİKLÓS Asztalos, A székelyek ostörténete letelepedésükig, Cluj-Kolozsvár 1932.
MOÓR Elemér, A Honfoglaló Magyarság Megtelepülése és a Székelyek Eredete, Szeged 1944.
NAGY Géza, Az Eszegel Bolgárok Neve, Századok 1914.
NÉMETH Gyula, A Székelyek Eredetének Kérdése, Szeged 1935.
OBRUSÁNSZKY Borbála, "Székelyföld Hun Hagyatéka", Mikes International, Volume XII., Issue 3., Lahey 2001, 96-106.
ORKUN H. Namık, Eski Türk Yazıtları, TDK Yayınları, Ankara 1994.
ÖGEL Bahaeddin,"Sekellerin Ataları Hakkında (Sikil, Esgil Boyları)", Belleten, C. IX, S. 36, TTK Basımevi, Ankara 1945, s. 469-484.
_________, Türk Mitolojisi, C. I, TTK Basımevi, Ankara 2010.
PAİS Dezso, A magyarsággal Kapcsolatos IX-X. Századi Népelemek és Népmozgalmak. A Székelyek Eredetéhez és a Székelység Kialakulásához, Magyar Nyelv, 1967.
PÁL Hunfalvy, Magyarország Ethnographıája, A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata, Budapest 1876.
PAULER Gyula, A Vezerek Kora István Kırályıg, Magyar İskutatis Kiadása, Buenos Aires 1974.
RASONYİ László, "Ortaçağ'da, Erdel'de Türklüğün İzleri", Belleten, C. II, S. 5/6, TTK Basımevi, Ankara 1938, s. 107-122.
_________, Doğu Avrupa'da Türklük, Selenge Yayınları, İstanbul 2006.
RÉTHY László, "A székelyek es a Magyar Honfoglalás", ", Ethnographia, 1890.
SOLTİ Gábor, "Piliscsaba Legendája" Magyar Irodalmi Hírlevél 64. Megjelenése, 2012, s. 5-6.
SEBESTYÉN Gyula, "Az Avar-Székely Kapcsolat Emlékei" Ethnographia, 1899.
_________, Az Avar-Székely Kapcsolat Pere, Válasz Thşry Józsefnek, Erdélyi Mşzeum 1899.
SZUCS Jeno, "A Középkori Magyarország Népei", I. História, 1982.
TAGÁNYİ Károly, "A Honfoglalás és Erdély", Ethnographia, 1890.
TİMON Sámuel, Epitome Chronologica Rerum Hungaricarum, Cassovia 1734.
THURÓCZİ János, A Magyarok Krónikája, Helikon Kiadó, Budapest 1986.
THÚRY József, A Székelyek Eredete, Erdélyi Mşzeum, 1898.
VÁSÁRY István, "Doğu Avrupa'nın Runik Yazı Sistemleri Üzerine", TDAY-B, Ankara 1993, s. 51-59.