İMRE THÖKÖLY'NİN KÂTİBİ YANOŞ KOMÁROMI'NİN GÜNLÜKLERİNDE OSMANLILAR

Günlükler hadiseleri, tecrübeleri ve belki bunlarla ilgili düşünce ve hisleri belirli bir zaman çizgisinde barındıran; genellikle umuma sunulması amaçlanmamış sübjektif kayıtlardır. Buna ek olarak XVII. yüzyıl Macar günlükleri karakteristik şekilde inanç, insani ilişkiler, savaş gibi kişi ve dış dünya arasındaki bağlantıyı ele almaktadır. Bu çalışmanın amacı İmre Thököly'nin sekreteri Yanoş Komáromi'nin günlüklerini temel alarak Osmanlıları ve Macar generalin Osmanlı İmparatorluğu'ndaki mülteci günlerini yansıtmaktır. Macar idarecilerin Osmanlılarla olan ilişkileri ve kuruz14edebilmek amacıyla İmre Thököly'nin de günlüklerine başvurulmuştur. Thököly İmre'nin ve kâtibinin şahsi kayıtları gerek uluslararası diplomasi, Bâb-ı Âli'deki elçilik faaliyetleri ve imparatorluğun ekonomik durumu gibi çeşitli konulara değinmekte gerekse generalin mültecilik yaşamına dair hatırı sayılır veriyi barındırmaktadır. Ek olarak Macar idarecilerin hissi dünyalarına ve özel hayatlarına ilişkin bilgileri içermekte ve dahası Macar tarafının Türk idaresinin verdiği bazı karalara karşı duydukları hoşnutsuzluklara temas etmektedirler. Bu sayede günlükler elimizdeki Osmanlıca kaynakların sundukları bilgileri tamamlayıcı niteliktedir.

OTTOMANS AT THE DIARIES OF IMRE THÖKÖLY'S SECRETARY JÁNOS KOMÁROMI

Diaries are subjective records which contain events, experiments and probably thoughts and feelings associated with them in a particular time and generally, aren't planned to be presented to the public. In addition, the 17th century Hungarian diaries characteristically handle the connection between people and the outside world such as religion, human relations and wars. The aim of this study is to reflect Ottomans and refugee days of Hungarian general in the Ottoman Empire, based on the diaries of Imre Thököly's secretary János Komáromi. Thököly's diaries are referred especially for reconsidering the relations of Hungarian administrators with Ottomans and thought of Ottoman at kuruc15 soldiers. Personal records of Imre Thököly and his secretary touch on different subjects such as international diplomacy, activities of ambassadors in Bâb-ı Âli, economical situation of the empire and also include considerable information about the exile life of the general. Besides, they cover data which are about personal feelings of Hungarian administratorsandtheirprivatelives.Furthermore,theyrefertodissatisfaction of Hungarian side against certain decisions of the Turkish ruling. By this means, those diaries are complementary to the existing data that Ottoman resources present.

PDF

___

a. Arşiv Belgeleri
Başbakanlık Osmanlı Arşivi, İstanbul
Mühimme Defteri, Nr. 105 (1106 H. / 1694 M.).
Nâme-i Hümâyûn Defteri, Nr. 5 (1092 H. / 1682 M.).
Magyar Országos Levéltár, Budapest
G. 2, II/1. fol. 163-164, "Hatalmas és Gyozhetetlen császárunknak kegielmes parancsolatjábul Orta Magiarnak valasztot kirallja Szomszed vitez ur jo akaronk".
Thököly-Szabadságharc Levéltára, G-szekció, 1, 2. Az elso kuruc felkelés vezetoinek levelei. 1/1 fol. 1-2. "Szatmárból ismeretlen Nemzetes és Vitézlo Magos Ferencnek, az alsó parton lévo mezei hadaknak kapitányának, nekem jó akaró barátomnak adassék".
Thököly-Szabadságharc Levéltára, G-szekció, II. 1. 1680 május 30.
Österreichische Staatarchiv, Kriegsarchiv, Wien
Türkenkrieg, TK, Hofkriegsrat Registratur, HKR Akten Berichte aus Wien an Grf. Inopoli Josef Lamberg v. 1ten Januar bis 18ten Dezember 1694. Probsten Zenarolla.
b. Kaynak Eserler
Ahmed Refik [Altınay] (1932). Türk Hizmetinde Kral Tököli İmre (1683-1705), Muallim Ahmet Halit Kütüphanesi: İstanbul.
BÁNKÚTI, I. (1983). Cserei Mihály Erdély Históriája [1661-1711], : Budapest: Európa Könyvkiadó.
BORZSÁK, I.-SINKOVICS, I. (1963). Szamosközi István Erdély Története, Budapest: Magyar Helikon.
Bujdosó Fejedelem Késmárki Thököly Imre Secretariusának Komáromi Jánosnak Törökországi Diariumja és Experientiája (1887) (közli: Nagy Iván), Budapest: Ráth Mór.
CASTIGLIONE, Baldessar (1909). Il Libro del Cortegiano, Milano: Società Editrice Sonzogno.
"Czegei Vass György és Vass László Naplói 1659-1739" (1896). Magyar Történelmi Évkönyvek és Naplók A XVI-XVIII. Századokból, (közli: Nagy Gyula), III. Kötet, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatal.
Defterdar Sarı Mehmed Paşa (1995). Zübde-i Vekayiât, Tahlil ve Metin, (1066-1116/1656-1704), (hazırlayan: Abdülkadir Özcan), Ankara: Türk Tarih Kurumu Yayınları.
Der Löwe Von Temeschwar (1981). Erinnerungen an Ca'fer Pascha den Älteren/aufgezeichnet von seinem Siegelbewahrer 'Alî, (unter Mitarb. von Karl Teply übers., eingel. und erklärt von Richard F. Kreutel), Verlag- Styria: Graz-Wien-Köln.
FEHÉR, J. (2007). Teleki Mihály Udvartartási Naplója (1673-1681), Entz Géza Muvelodéstörténeti Alapítvány: Kolozsvár.
FEKETE, L. (1935). "A Rákóczi-Aspremont-Levéltár Török Iratai", Levéltári Közlemények, S:13 (1-4).
FEKETE, L. (1993). A Hódoltság Török Forrásai Nyomában, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
FERRIOL, Marquis de (1870). Correspondance du Marquis de Ferriol, ambassadeur de Louis XIV à Constantinople, (avec une introduction par M. Émile Varenbergh), Académie d'Archéologie de Belgique, Typographie J. E. Buschmann: Anvers.
JUHÁSZ, L.-SZÉKELY, G. (1961). Szerémi György Magyarország Romlásáról, Budapest: Magyar Helikon.
KARÁCSON, I. (1914). Török-Magyar Oklevéltár 1533-1789, Budapest: Stephaneum Nyomda.
Késmárki Tököly Imre és Némely Fobb Híveinek Naplói és Emlékezetes Írásai 1686-1705 (Tököly Imre Saját Írásai) (1868). I. Kötet, (közli: Thaly Kálmán), Magyar Tudományos Akadémia: Pest.
Késmárki Thököly Imre Naplói, Leveleskönyvei, és Egyéb Emlékezetes Írásai (1896) (közli: Thaly Kálman), II. Kötet, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Késmárki Tököly Imre Naplója 1693. 1694. Évekbol (1863). (közli: Nagy Iván), Budapest: Magyar Tudományos Akadémia: Pest.
KOLTAI, A. (2001). Magyar Udvari Rendtartás és Rendeletek, Budapest: Osiris Kiadó.
Krieg Und Sieg In Ungarn. Die Ungarnfeldzüge des Wesirs Köprülüzade Fazıl Ahmed Pascha 1663 und 1664 nach den "Kleinodien der Historien" seines Siegelbewahrers Hasan Ağa (1976). (übersetzt, eingeleitet und elklärt von Erich Prokosch), Verlag-Styria: Graz-Wien-Köln.
LA MOTTRAYE, Aubry de (1723). A. de la Motraye's Travels Through Europe, Asia, and Into Parts of Africa: With Proper Cutts and Maps. Containing a Great Variety of Geographical, Topographical, and Political Observations on Those Parts of the World ... a Curious Collection of..., Vol. I, London : Printed for the Author.
LUCAS, Paul (1712). Voyage du Sieur Paul Lucas, fait par ordre du Roy dans la Grece, l'Asie Mineure, la Macedoine et l'Afrique, Tome 1, Paris: Chez N. Simart.
Nagyajtai Cserei Mihály Históriája (1852). (közli: Kazinczy Gábor), Emich Gusztáv Könyvnyomdája Pest.
Pápai János Törökországi Naplói (1963). (Sajtó alá rendezte: Benda Kálmán), Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Silahdâr Fındıklı Mehmed Ağa (1928). Silahdâr Tarihi, (yayına hazırlayan: Ahmed Refik), I. Cilt, İstanbul: Devlet Matbaası.
SIMONYI, E. (1873). Archivum Rákóczianum, Elso Kötet (1704- 1705), Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
SZAKÁLY, F. (1980). Szalárdy János Siralmas Magyar Krónikája, Budapest: Magyar Helikon.
Thököly Imre Fejedelem 1691-1692-iki Leveleskönyve (1896). (közli: Thaly Kálman), Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
TÓTH, Zs. (2007). A Koronatanş: Bethlen Miklós az Élete Leírása Magától és a XVII. Századi Puritanizmus, Kossuth Egyetemi Kiadó: Debrecen.
ZRÍNYI, Miklós (1981). Az Török Áfium Ellen Való Orvosság, Budapest: Magveto Könyvkiadó.
c. Tetkik Eserler
ANGYAL, D. (1888-1889). Késmárki Thököly Imre (1657-1705), Elso Rész-Második Rész, Budapest: Vilmos.
BENCZÉDI, L. (1975). "Thököly Imre és Fejedelemsége", Thököly Emlékünnepség. A Fejedelemhalálának 270. Évfordulója Alkalmából, (szerkesztette: Molnár Mátyás), A Szabolcs-Szatmár Megyei Mşzeumok Igazgatósága, Vaja.
BENCZÉDI, L. (1976). A Wesselényi-féle Rendi Szervezkedés Magyarországon (1664-1671), Budapest: Kandidátusi Kézirat.
BENCZÉDI, L. (1980). Rendiség, Abszolutizmus és Centralizáció A XVII. Század Végi Magyarországon (1664-1685), Budapest: Akadémiai.
BENDA, K. (1983). A Bujdosó Thököly, 1699-1705-A Thököly- felkelés és Kora, Budapest: Akadémiai Kiadó.
BERTA, G. (1984). Az Erdélyi Fejedelemség Születése, Budapest: Gondolat Kiadó.
FODOR, P. (1991). Magyarország és a Török Hódítás, Budapest: Argumentum Kiadó.
GLATZ, F. (1996). A Magyarok Krónikája, Budapest : Officina Nova.
GÖKBİLGİN, T. (1976/1:). "Rákóczi Ferenc II. ve Osmanlı Devleti Himayesinde Macar Mültecileri", Türk-Macar kültür Münasebetleri Işığı Altında II. Rákóczi Ferenc ve Macar Mültecileri Sempozyumu / Symposium on Rákóczi Ferenc II. and the Hungarian Refugees in the Light of Turco- Hungarian Cultural Relations, (31 Mayıs-3 Haziran 1976), İstanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi, İstanbul.
GÖKBİLGİN, T. (1976/2:). "Thököly İmre ve Osmanlı- Avusturya İlişkilerindeki Rolü", Türk-Macar kültür Münasebetleri Işığı Altında II. Rákóczi Ferenc ve Macar Mültecileri Sempozyumu / Symposium on Rákóczi Ferenc II. and the Hungarian Refugees in the Light of Turco-Hungarian Cultural Relations, (31 Mayıs-3 Haziran 1976), İstanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi, İstanbul.
HURMUZACHI, Eudoxiu de (1878). Documente privitóre la Istoria Românilor, Volumul VI (1700-1750), Ministerului Cultelor şi al Instructiunii Publice: Bucuresci.
JAKÓ, Z. (1945). Az Erdélyi Mérték Történet Kérdéseihez, L. Kötet, Az Erdélyi Mşzeum-Egyesület Kiadása: Kolozsvár.
KOPCAN, V. (1983). "A Török Porta Thököly Politikája", A Thököly- Felkelés és Kora, (szerkesztette: Benczédi László), Budapest: Akadémiai Kiadó.
KOVÁCS, Gergely I. (2011). Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc- Magyar Királyok és Uralkodók, XXIII. Kötet, Budapest: Duna International Kiadó.
KOVÁCS, P. (2006). Nemzetközi Közjog, Budapest: Osiris Kiadó.
KÖPECZI, B. (1986). Erdély Története, II. Kötet, Budapest: Akadémiai Kiadó.
KÖPECZI, B. (1993). Erdély Rövid Története, Budapest: Akadémiai Kiadó.
KÖPECZI, B.-VÁRKONY, Á. R. (2004). II. Rákóczi Ferenc, Budapest: Osiris Kiadó.
MEZEY, B. (2003). Magyar Alkotmánytörténet, Budapest: Osiris Kiadó.
NAGY, L. (1986). A Török Világ Végnapjai Magyarországon, Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó.
NIEDERHAUSER, E. (1976). Nemzetek Születése Kelet-Európában, Budapest: Kossuth Kiadó.
NIEDERHAUSER, E. (1977). A Nemzeti Megşjulási Mozgalmak Kelet-Európában, Budapest: Akadémiai Kiadó.
NIEDERHAUSER, E. (2001). Kelet-Európa Története, Budapest: História.
OBORNI, T. (2002). "Erdély Közjogi Helyzete a Speyeri Szerzodés Után (1571-1575)", Tanulmányok Szakály Ferenc Emlékére, (szerkesztette: Fodor Pál-Pálffy Géza-Tóth István György, Budapest: MTA TKI Gazdaság- és Táradalomtörténeti Kutatócsoportja.
OBORNI, T. (2012). Erdély Fejedelmei, Budapest: Pannonica.
PAPP, S. (2003) "Szabadság vagy Járom? A Török Segítség Kérdése A XVII. Század Végi Magyar Rendi Mozgalmak Idején", Hadtörténelmi Közlemények, S: 116 (3-4).
PAPP, S. (2005). "Ottoman Accounts of the Hungarian Movements against the Habsburgs at the Turn of the Seventeenth and the Eighteenth Centuries", Frontiers of Ottoman Studies: State, Province, and the West, (Edited by: Colin Imber-Keiko Kiyotaki), Library of Ottoman Studies; 6, vol. II., I. B., London.
PAULER, G. (1876). Wesselényi Ferencz Nádor és Társainak Összeesküvése 1664-1671, II. Kötet, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
PEZENHOFFER, A. (1999). A Magyar Nemzet Történelme, IV. Kötet, Út, Igazság, Élet Kiadó: Szekszárd.
R., VÁRKONY, Á. (1988/1:). "Magyarország az Új Kihívások Korában", Valóság, S: 41 (6).
R., VÁRKONY, Á. (1988/2:). "Az Önálló Fejedelemség Utolsó Évtizedei (1660-1711)", Erdély Története Három Kötetben, II. Kötet, (szerkesztette: Köpeczi Béla), Budapest: Akadémiai Kiadó.
R., VÁRKONY, Á. (1999). A Királyi Magyarország 1541-1686, Budapest: Vince Kiadó.
TÓTH, I. G. (2001). Millenniumi Magyar Történet, Budapest: Osiris Kiadó.
TRÓCSÁNYI, Zs. (2005). Fejedelemségben, Budapest: Gondolat Kiadó. Törvényalkotás az Erdélyi
VARGA, I. (1975). "Thököly a Magyar Irodalomban", Thököly Emlékünnepség. A Fejedelemhalálának 270. Évfordulója Alkalmából, (szerkesztette: Molnár Mátyás), Szabolcs-Szatmár Megyei Mşzeumok Igazgatósága: Vaja.
VARGA, I. (1977). A Kuruc Küzdelmek Költészete, Budapest: Akadémiai Kiadó.
VARGA, J. (2001). "A Tşl Élés Az Árulás Mezsgyén. Batthyány Kristóf és Batthyány Ádám Az 1683 Évi Hadjáratban", Ezredforduló- Századforduló-Hetvenedik Évforduló. Ünnepi Tanulmányok Zimányi Vera Tiszteletére, (szerkesztette: J. Újváry Zsuzsanna), Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar: Piliscsaba.
VIGH, É. (1999). Éthos és Kratos Között. Udvar és Udvari Ember a 16-17. Századi Italiában, Budapest: Osiris Kiadó.