MACAR DİLİNİN EN ESKİ YAZILI BELGESİ: TIHANYI ALAPÍTÓLEVÉL (TİHANY MANASTIRI’NIN KURULUŞ BELGESİ)

Orijinal şekliyle Latince yazılı halde günümüze ulaşmış, metin içinde Macarca kelimeler de barındıran 1055 yılında kaleme alınmış “Tihanyi Alapítólevél” (Tihany Manastırı’nın Kuruluş Belgesi) Macar ulusal, dil, sanat ve kültür tarihinin en önemli yadigârlarından birisidir. Tihany Manastırı’na bağışlanan mülklerden, mülklerin sınırlarından ve manastırın hizmetinde çalışacak kişilerden bahsedilen Belge’de Slavca, Almanca ve Türkçe kelimeler de mevcuttur. Çalışmamızda öncelikle Macarcanın erken dönem yazılı dil yadigârlarının kısa bir incelemesi yapılmış, ardından Tihany Manastırı’nın kuruluş süreci incelenmiş, daha sonra Belge’nin genel bir değerlendirmesi yapılmış, sonrasında Belge’de geçen en önemli kelimeler, cümle yapıları ve dilbilgisi öğeleri ayrıntılı şekilde incelenmiş ve çalışma, elde edilen veriler ışığında yapılan genel bir değerlendirme ile sonuçlandırılmıştır. Çalışmamızda tarafımızdan belgenin Macarcadan Türkçeye yapılmış çevirisine de yer verilmiştir. Macar dilinin en eski yazılı belgesi olan Tihanyi Alapítólevél’in incelenmesi ve değerlendirilmesi bir yandan Macar dilinin yapısının ve özelliklerinin ortaya çıkarılmasına bir yandan da Belge’nin Macar ulusal, dil ve kültür tarihi içindeki yerinin ve öneminin değerlendirilmesine katkı sağlayacaktır.

THE EARLIEST AUTHENTIC HUNGARIAN WRITTEN RECORD: TIHANYI ALAPÍTÓLEVÉL (THE DEED OF FOUNDATION OF THE ABBEY OF TIHANY)

1055, surviving up to this day in its original version in Latin, also including some Hungarian words, is one of the most important treasures of the Hungarian national, linguistic, artistic and cultural history. Making mention of the properties donated to the Abbey (Monastery) of Tihany and of the boundaries of such properties, as well as of the persons to be employed for serving the Monastery, this historical Deed contains Slavic, Germanic and Turkish words, as well. In this study, we first made a brief review of the written linguistic treasures of early Hungarian language and then conducted an inquiry into the process of foundation of the Abbey of Tihany. We then made an overall assessment of the Deed, followed by a detailed analysis of the most important words, sentence structures and linguistic elements used in the Deed. We finally concluded our study with an overall evaluation made under the light of data derived there from. This study also contains a translation of the Deed from Hungarian into Turkish language, done by ourselves. The assessment and analysis of Tihanyi Alapítólevél, being the earliest authentic Hungarian written record, would contribute not only to the unveiling of the structure and characteristics of Hungarian language, but also to better appreciation of the place and importance of the Deed in Hungarian national, linguistic and cultural history.

PDF

___

BERTÓK, Éva, “A Halotti beszéd és könyörgés”, İskolakultúra, 96/2, ss. 29-35.
DOĞAN, Ġsmail, “Macaristan‟da Aydınlanmanın Dili ve Ġdeolojisi”, Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi Dergisi, Cilt 53, Sayı 1, 2013, ss. 53-62.
ÉRSZEGI, Géza, A tihanyi apátság alapítólevele (http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/tihanyi_apatsag_alapitolevele) (26.11.2019)
FEHÉRTÓI, Katalin, “Az 1055. évi Tihanyi alapítólevél személy- és helyneveinek eredetéről”, Névtani Értesítő, 28. Évf., 2006, ss. 161-170.
GOLARITS, Miklós, “Hol van a Fehérvárra vezető hadi út? A Tihanyi alapítólevél fehérvári és ekli birtokteste a térképen”, Acta Hungarica, 27. Évf., 1. szám, 2012, ss. 59-67.
HOFFMANN, István, A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás (A régi magyar helynevek vizsgálatának alapkérdései), Debrecen 2007.
______, “A Tihanyi alapítólevél helynévi szórványainak névrendszertani tanulságai”, Helytörténeti tanulmányok, 3, 2008, ss. 9-27.
______, A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010.
HOLLER, László, “Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő “lólegelő melletti” birtok lokalizálása. Egy jelentős “új” helynévtörténeti forrás a 11. századból”, Erdélyi Múzeum, 78. Köt., 3. Füz, 2016, ss. 51-96.
KISS, Jenő, “A magyar nyelvtörténet korszakolásának kérdésköréhez”, Magyar Nyelv, 113. évf., 2. szám, 2017, ss. 129-145.
KOVÁCS, Éva, “A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról”, Helynévtörténeti tanulmányok, 4, 2009, ss. 163-170.
______, A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015.
______, “A Százdi alapítólevél nyelv- és névtörténeti forrásértékéről”, Névtani Értesítő, 38, 2016, ss. 143-156.
MARÓTHY, Szilvia, “A Christus poetico planctus (Ómagyar Mária-siralom) verstani tagolójelei”, ITK (Irodalomtörténeti Közlemények), CXVIII. Évfolyam, 1. Szám, 2014, ss. 71-76.
MIT I (Magyar Irodalom Története I), Főszerkesztő: Sőtér István, Akadémiai Kiadó, Budapest 1964.
(https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/01/index.html) (27.11.2019)
NÉMETH, Endre, Magyarok és baskirok, Magyar Nemzet, 2019.Julius.1.Hétfö (https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/magyarok-es-baskirok-7061261/) (04.11.2019)
PAPP, István, Magyar Nyelvtörténet, çev: Kornyáné Szoboszlay Ágnes, Debrecen 2014.
SZENTGYÖRGYI, Rudolf, “Terminológiai széljegyzet a Tihanyi alapítólevél kétnyelvő helymeghatározásaihoz”, Magyar Nyelv, 105. Évf., 1. sz., 2009 Március, ss. 62-68.
______, “A Tihanyi alapítólevél görög helynevei”, Magyar Nyelv, 106. Évf., 3. Sz., 2010, ss. 295-307.
______, A tihanyi apátság alapítólevele mint a magyar nyelvtörténeti kutatások forrása, Doktori Disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 2010.
______, “A Tihanyi alapítólevél lupa szórványáról”, Helytörténeti Tanulmányok, 8, 2012, ss. 7-36.
______, “A Tihanyi alapítólevél személynevei II.”, Névtani Értesítő, 35. Évf., 2013, ss. 157- 178.
______, A Tihanyi apátság alapitolevele 1, az alapítólevél szövege, diplomatikai és nyelvi leirása, Elte Eötvös Kiadó, 2014.
______, “A Tihanyi alapítólevél személynevei III.”, Névtani Értesítő, 38. Évf., 2016, ss. 9-18.
______, “A tihanyi apátság alapítólevelének hátlapja mint nyelvi emlék”, ss. 1-19. (http://mnytud.arts.unideb.hu/nevtan/informaciok/mnyt/szr.pdf) (20.11.2019)
SZŐKE, Melinda, “Szentgyörgyi Rudolf, A tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege, diplomatikai és nyelvi leírása”, Magyar Nyelvjárások, 53, 2015, ss. 211-218.
VIZKELETY, András, Világ világa, virágnak virága... [Ómagyar Mária-Siralom], Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986.
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/ magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/1-a-magyar-irodalom-a-kozepkorban-2/a-magyar- irodalom-a-xi-szazadban-13B/a-tihanyi-alapitolevel-167/ (17.10.2019)
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/ magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/1-a-magyar-irodalom-a-kozepkorban-2/a-magyar- irodalom-a-xiii-szazadban-237/a-halotti-beszed-263/ (29.11.2019)
Resim 1: https://paradisum.osb.hu/katalog/kat111.htm (28.11.2019)
Resim 2: https://paradisum.osb.hu/katalog/kat111.htm (28.11.2019)