Hüseyin Şevket Çağatay ÇAPRAZ

Osmanlı İmparatorluğu'nun Avrupa'dan Geri Çekiliş Sürecinde Osmanlı, Habsburg, Erdel Dış Politikası ve Diplomasisi

II. Viyana kuşatmasının başarısızlıkla sonuçlanmasıyla Osmanlı İmparatorluğu'nun Macar topraklarından geri çekilme süreci başlamış, bölge tarihini artık Habsburg egemenliğinin Karpat Havzası'nda yayılması belirlemiştir. Habsburg seferlerinde eski Macar Krallığı topraklarının çasar idaresinde birleştirilmesi amaçlanırken, özellikle Budin'in alınmasından sonra Erdel, krallığın son parçası olarak görülmüştür. Ele alınan dönem boyunca yönetimi I. Mihály Apafi'den İmre Thököly'ye geçen Erdel Beyliği, Habsburg ve Osmanlı imparatorlukları arasında kalmıştır. Bu bakımdan her iki kuvvetin de isteklerini yerine getirmeye çalışan; politik bakımdan zayıflamış bir yapılanmadır. Ne var ki, amacı her şeyden önce hukuki varlığını devam ettirmek olduğundan bölgede etkin konuma gelen Viyana idaresinden garanti vesikaları elde etmeyi başarmıştır. Buna mukabil Bâb-ı Âli'de de Erdel üzerindeki hâkimiyetin sürdürülmesine yönelik belgeler kaleme alınmıştır.Çizilen çerçeve itibariyle çalışmanın amacı, söz konusu belgeleri analiz ederek Osmanlı egemenliğinin Macar topraklarından ayrıldığı bir dönemde, eskinin güçlü, şimdinin ise varoluş mücadelesi veren vasal Erdel Beyliği'nin politik durumunu yansıtmaktır. Böylelikle XVIII. yüzyıla son veren Karlofça Antlaşması'nın Avrupa'da yarattığı politik ve ekonomik dönüşümün temellerine ve üç devlet arasındaki diplomasiye ışık tutulmak istenmiştir.

Foreign Policy And Diplomacy Of Ottoman, Habsburg, Transylvania In The Process Of Retreating Of Ottoman Empire From Europe

With the failure of the 2nd siege of Vienna, the withdrawal of the Ottoman Empire from the Hungarian territory started. From then on the history of the region was going to be determined by the enlargement of Habsburg sovereignty over Carpathian Basin. While at Habsburg campaign it was aimed to unify old Hungarian Kingdom under the Caesar administration, especially after the confiscate of Buda, Transylvania was seen as last part of kingdom. During the period examined, Principality of Transylvania administration of which transferred from Michael I. Apafi to Imre Thököly remained in between Habsburg and Ottoman empires, in this regard it was a politically weakened structure that tried to meet both forces' requisitions. Nevertheless, as its aim was primarily to continue its legal existence, it succeeded to get guaranty treaties from administration of Wien which gained active status in the region. Correspondingly at Sublime Porte, documents in order to sustain administration on Transylvania were written.In this regard, the purpose of the study is to analyze previously mentioned documents in order to reflect the political situation of principality of Transylvania struggling to survive on an era of separation of Ottoman sovereignty from Hungarian territories. Therefore, it was aimed to throw light on the fundamentals of political and economic transformation in Europe arising from the Treaty of Karlowitz that ended the 18th century and the diplomacy between the three states.

PDF

___

ALBERT András, "Gróf Bethlen Miklós Erdélyi Politikus és A Diploma Leopoldinum Hitlevél", Az Állam és Jog, (szerkesztette: Smuk Péter), Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola, Györ 2010, s. 19-31.
ALBERT András, "Bethlen Miklós Kancellár Erdély Önállóságáért Tett Politikai Lépései Az 1687-1704 Között Keletkezett Röpiratai Tükrében", Tanulmányok A 70 Éves Bihari Mihály Tiszteletére, (szerkesztette: Szoboszlai - Kiss Katalin - Deli Gergely), Universitas-Györ, Györ 2013, s. 23-38.
BIRÓ József, A Bonczhidai Bánffy-Kastély, Erdélyi Múzeum Egyesület, Cluj 1935. ÇAPRAZ Hüseyin Şevket Çağatay, "Karlofça Antlaşması'na Doğru Macaristan'ın Siyasi ve Sosyal Vaziyeti İzinde İki Osmanlı Vesikası", Türkbilig, Sayı: 30, Güz 2015, s. 151-166.
DUMAN Mahmut, "Köprülü Mehmed Paşa Hayatı, Şahsiyeti ve Faaliyetleri", Selçuk Üniversitesi, Sosyal Bilimler Enstitüsü, Konya 2006 (Yayımlanmamış Yüksek Lisans Tezi).
ELEK Jakab, "Utolsó Apafi", Magyar Történelmi Tár, (szerkesztette: Toldy Ferencz), Magyar Történelmi Társulat közvetítése mellet Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága, Budapest 1875, s. 3-332.
ENDES Miklós, Erdély Három Nemzete és Régi Vallása Autonómiájának Története, A Szerzö Kiadása, Budapest 1935.
FAZEKAS János, "A Habsburg-elnyomás Erdélyben. 1690-1847, A Néptömegek Harca A Társadalmi és Nemzeti Felszabadulásért (1690-1847)", Korunk, III/5, Május 1978, s. 205-214.
FEKETE Lajos, Bevezetés A Hódoltság Török Diplomatikájába, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest 1926.
GÖKBİLGİN M. Tayyib, "Köprülüler", İslâm Ansiklopedisi, C.6, Millî Eğitim Basımevi, İstanbul 1967, s. 892-908.
GYÁRFÁS Elemér, Bethlen Miklós (1642-1716), Erzsébet Könyvnyomda Részvénytarsaság, Dicsöszentmárton 1924.
HAJDÚ Zoltán, "Erdély Történetileg Változó Államföldrajzi Problematikája: Közigazgatási Régió, Részállam, Önálló Állam,
Államrész?", Kulturális Térségek Szerepe A Regionális Fejlesztésben: Válogatás A 2000. Április 13-15-i Tusnádfürdöi Konferencián Elhangzott Elöadásokból, (szerkesztette: Kincses Emese Papp - Kassay János - Kánya József), Székelyföld 2000 Munkacsoport, Csíkszerda 2001, s. 209-222.
INGRAO Charles W., The Habsburg Monarchy (1618-1815), Cambridge University Press, Cambridge 2000.
JANCSÓ Benedek, Erdély Története, Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet R.T., Cluj - Kolozsvár 1931.
KÁRMÁN Gábor, Erdélyi Külpolitika A Vesztfáliai Béke Után, L'Harmattan, Budapest 2011.
KOVÁCS Kiss Gyöngy, "A Habsburg-Uralom Erdélyi Kiteljesedésének Folyamata A Korabeli Magyar Emlékirodalom Láttatásában", Erdélyi Tudományos Füzetek, Szám: 228, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár 2000, s. 1-126.
KÜTÜKOĞLU Mübahat S., Osmanlı Belgelerinin Dili (Diplomatik), Kubbealtı Akademisi Kültür ve Sanat Vakfı, İstanbul 1994.
MARCZALI Henrik, Erdély Története, Káldor Könyvkiadóvállalat, Budapest 1935.
MOLNÁR B. Lehel, "Az Erdélyi Unitárius Egyház Intézményrendszere", Korunk, XXIV/4, Április 2002, s. 31-38.
PANYI Adrienn, "I. és II. Apafi Mihály Erdélyi Fejedelmek Legitimitásáról", Tanulmányok Erdély Fejedelemség-Kori Történetéböl, (szerkesztette: Ballabás Dániel - Borbély Zoltán), Liceum Kiadó, Eger 2012, s. 53-71.
POKOLY József, Az Erdélyi Református Egyház Története, K.3, Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa, Budapest 1904.
POLGÁR Balázs, "Csatatérkutatás A Harsány-Hegynél, Az 1687. Évi Harsány-Hegyi Csata", Hadtörténelmi Közlemények, CXXVII/1, 2014, s. 103-132.
REDHOUSE James W., A Turkish and English Lexicon, A. H. Boyajian, Constantinople 1890.
SEBESTYÉN Mihály, Erdélyi Fejedelmek, Mentor Kiadó, Marosvásárhely 1994. SZÁDECZKY Lajos, Thököly Erdélyi Fejedelemsége, Athenaeum Részvény-Társulat Könyvnyomdája, Budapest 1898.
SZENTKLÁRAY Jenö, Dunai Hajóhadak Története, Magyar Tudományos Akadémia Bizottsága, Budapest 1885.
SZILÁGYI Sándor, Erdélyország Története, Különös Tekintettel Mívelödésére, K.2, Heckenast Gusztáv, Pest 1866.
TRÓCSÁNYI Zsolt, A Habsburg Politika és Habsburg-Kormányzat Erdélyben 1690- 1740, Akadémiai Kiadó, Budapest 1988.
UZUNÇARŞILI İsmail Hakkı, Osmanlı Tarihi, C.3, K.1: II. Selim'in Tahta Çıkışından 1699 Karlofça Andlaşmasına Kadar, TTK Basımevi, 6. Baskı, Ankara 2003.
VARGA J. János, A Fogyó Félhold Árnyékában, A Török Kiüzése Magyarországról, Gondolat, Budapest 1986.